Goran Dalmatinac, Feketekő Péter, Zorán Vukovics, Aaron Blumm és Franjo Mandebaba. Öt vándor könnymutatványos. A horvát, a magyar, a szerb, a zsidó és a török. Jégesőt sírnak és fekete skarabeust, akácmézet vagy habzó vért, meg csillámló tört üveget. Mutatványos szekerükkel keresztül-kasul bejárják a 16-17. századi Kelet-Európa rémületes és gyönyörű világát, ezt a kézzel fogható és sohasem létezett, meséktől és látomásoktól, legendáktól és álmoktól duzzadó, veszélyes univerzumot. Darvasi László immár európai hírű nagyregényét első megjelenésekor dúsgazdag cselekményéért, szélesen áradó elbeszélésmódjáért, a történet régóta várt, győztes visszatéréseként ünnepelték olvasói és kritikusai. Ma már jobban láthatók benne azok a javaslatok, elmozdulások és erők, amelyek nem a hagyományos elbeszélésmódok újraélesztését, hanem esemény és történet, leírás és elbeszélés, történelem és fikció fogalmainak újragondolását eredményezték a történő magyar irodalomban. A könnymutatványosok legendája, Darvasi László első regénye, a kortárs magyar próza egyik legnagyobb jelentőségű viszonyítási pontja 1999-ben jelent meg először. Az elmúlt tíz esztendő nem talált fogást rajta. Ma is nagyszabású, emlékezetes és mindvégig varázslatosan szép olvasmány.

512 oldal

3490 Ft

,,Polgár és bohém. Kávéházi professzor és pesti srác"- írta Kőszeg Ferencről Tamás Gáspár Miklós a szerző előző könyve, a publicisztikai írásokat tartalmazó Lehetőségek kényszere borítóján. Élete során Kőszeg volt könyvkiadói szerkesztő, kritikus, állambiztonsági tisztek által kergetett ellenzéki, politikus, lapszerkesztő és jogvédő. E változatos élet történeteiből keletkezett a tárcanovelláknak az a fűzére, amelyet a szerző most kötetbe gyűjtött. K. történetei olyanok, mint a zsánerképek egy régi szalon falán. Néhány vonással idéznek fel egy élethelyzetet, jellemeznek, hol groteszk módon, hol érzelmesen egy-egy figurát. A ,,képecskék" alakjai között vannak írók, akikkel a szerző még könyvkiadói munkatársként találkozott, vannak politikusok és politikai haszonlesők, de van rablógyilkos is, aki elképesztő szenvtelenséggel beszéli el, hogyan ölt meg embereket, hol egy rossz szóért, hol filléres haszonért. Van írás, amely a magyarországi holokauszt hónapjait idézi, van, amelyik a Kádár-rendszer végtelennek tetsző éveit, a szorongással és szabadsággal teljes ellenzéki létet, vagy a közelmúltat, amikor a damaszkuszi utat azon frissiben megjárt emberek éppen elfelejtették Saulusként töltött előéletüket. A tárcanovellák sorozata mellett a kötet másik két ciklusát terjedelmesebb, de ugyancsak önéletrajzi fogantatású régebbi és újabb írások alkotják, köztük az emlékezetes Halálkrónika, amelyben a szerző a felesége, Fekete Éva betegségének és halálának a történetét mondja el, meg a maga soha meg nem bocsátható menekülését a halál és a haldokló közeléből. A kötetet Fekete Éva megrendítő betegségnaplója zárja.

384 oldal

2990 Ft

Filip Florian új regénye részletgazdag és színpompás képet fest a XIX. századi Romániáról és arról a Bukarestről, melynek élete ugyanolyan pezsgő volt, akárcsak a korszak többi európai nagyváros Párizstól Budapestig. Főhőse egy berlini fogorvos, aki a trónörökös - a későbbi I. Károly király - kíséretében érkezik a román fővárosba, ahol gazdag mentora társaságában az élet sűrűjébe veti magát. Prostituáltak és úrinők, trónvárományosok és zabigyerekek, intrikák és háborúk, szerencsejáték és bódulat közepette köttetnek és szakadnak szét a szerelmi és baráti kapcsolatok.

A Kisujjak című művével egy csapásra ismertté vált, fiatal román szerző ezzel a regényével egészen biztosan még előrébb lépett a nagy mesélők ranglétráján.

200 oldal

2490 Ft

Alain Robbe-Grillet (1922-2008) az ötvenes-hatvanas években színre lépő, új prózaírói nemzedék vezéralakja volt, a francia ,,új regény" irányzatának egyik legfontosabb szerzője. Olyan, a modern irodalomtörténet szempontjából megkerülhetetlen regények szerzője, mint A radírok, A kukkoló és a Rések. Utolsó műve, a heves reakciókat kiváltó Érzelmes regény 2007 októberében jelent meg Franciaországban. Ebben a rendhagyó ,,nevelődési" regényben Robbe-Grillet a francia erotikus irodalom évszázados hagyományát követve, annak elemeit felhasználva alkotta meg a maga vízióját egy soha nem létezett világról, ahol a testi gyötrelem és az érzéki gyönyör, a kegyetlenség és az erotika határai vészesen elmosódnak, egyesítve a ,,tündérmesék" irrealitását a horrorral, a szentimentális naivitást a tiltott pornográfiával.

224 oldal

2990 Ft

,,Ma a metrón az jutott eszembe, hogy vajon az emberek felfogják-e, mit jelent húsz évesen helyt állni ebben a rettenetes viharban, amikor ebben az életkorban éppen hogy a világ szépségét kellene befogadnunk, és ki kellene tárnunk a szívünket az embereknek?" Hélene Berr úgyszólván első perctől tisztában van vele, hogy történelmi időket él, és aggályos pontossággal jegyez fel minden említésre méltót, a megszállt Párizs hétköznapjait; azt a világot, amely fokról fokra merül az egyre áthatolhatatlanabb sötétségbe. A huszonéves lány 1942 kora nyarától 1944 kora tavaszáig dokumentálja érzéseit, élményeit, gondolatait. De a könyv nemcsak arról ad mesteri képet, hogyan ritkul meg egy nagypolgári család körül lassan a levegő, hanem arról is, mennyi lelkierő, méltóság, együttérzés, tudatosság, emberi tartás, bátorság, sőt, hősiesség volt ebben a törékeny diáklányban. Az olvasó ezt a közel hatvan év múltán előkerült művet - a számos publikált visszaemlékezés közül - akaratlanul is Anne Frank naplójával állítja párhuzamba. Az írás személyessége és közvetlensége a Journal d'Hélene Berrt az egyik legkeresettebb könyvé tette Franciaországban.

320 oldal

2990 Ft

"Hamsun, Sartre, Genet és Kafka ízeit véltem felfedezni Stasiuk könyörtelenül pontos, mégis drámai erejű prózájában. A Kilencnek minden jel szerint a kortárs regényirodalom kimagasló alkotásai között a helye. Egy gyökértelen, nyugtalan kelet-európai nemzedék portréja ez, meg egy városé, amely beletörődött, hogy a posztkommunizmus nem egészen az, aminek hirdetik" - írta Irvine Welsh a The New York Times Book Reviewban Stasiuk regényéről. A nálunk főleg egyéni hangvételű esszékönyveiről (Az én Európám, Hogyan lettem író, Dukla, Útban Babadagba) ismert lengyel szerző regénye pár évvel a rendszerváltás után játszódik: emberi sorsok véletlenszerűen ütköző biliárdgolyókként találkoznak az átalakulóban lévő Varsóban, egy adósságát visszafizetni próbáló kisvállalkozó krimielemeket sem nélkülöző történetével a középpontban. De Stasiuk esszéihez hasonlóan a Kilenc főszereplője is az idő, ez a "láthatatlan anyag", amelynek árjával a hősök sikertelenül próbálnak szembeúszni.

328 oldal

2990 Ft

Fizika és tréfa, kémia és élvhajhászat, történelem és biológia és pszichológia és filozófia, minden, ami emberi és embertelen. Magasztos eszmék és alantas vágyak, kabbala és képregényhősök, kábító- és serkentőszerek, perverz alakok és a még perverzebb világszellem a fikció labirintusában. És egy abszurd mesébe illően gyarló messiás, a II. világháború Ulisszesze, akinek talányos merevedése megjósolja a náci rakétaisten eljövetelét.

Thomas Pynchon az egyik legismertebb és legismeretlenebb szerző, akinek életműve világszerte milliók könyvtárába került, s akinek életműve nélkülözhetetlen egyetemi tananyag; ugyanakkor kerüli a nyilvánosságot, nem jelenik meg a díjátadókon, és tizenéves kora óta nincs róla publikus fénykép. A Súlyszivárványt 1974-ben Amerika legnagyobb könyves díjával, a Nemzeti Könyvdíjjal tüntették ki, Pynchon neve pedig azóta minduntalan feltűnik a Nobel-várományosok listáján. Már életében monográfiák, kalauzok és tanulmánykötetek jelennek meg munkásságáról. Szinte minden tíz évben kiadnak tőle egy regényt, mely terjedelmével, témájával és káprázatos nyelvi nívójával is beszakítja az olvasók asztalait, és az irodalom újragondolására készteti kritikusait.

768 oldal

4990 Ft

A Nem vénnek való vidék szerzőjének legpokolibb regénye

A Véres délkörök egy fiatal és nincstelen vándor története, aki kóborlása közben csapódik a törvényen kívülieket és skalpvadászokat tömörítő Glanton-bandához, melynek tagjai indiánokat irtottak Texas és Mexikó határvidékén, az 1840-es évek végén, a helyi elöljárók megbízásából. McCarthy regénye az amerikai álom keletkezésének ideológiai alapjait gondolja újra, ábrázolva a tudás és a hatalom, a fejlődés és az elembertelenedés, a történelem és a mítosz, de legfőképpen az elkövetett erőszak és az elbeszélt erőszak határmezsgyéit. Világában minden megtörténhet és meg is történik a túlélés érdekében. Nincsenek jók vagy rosszak. Nincsenek kiváltságosok, és kegyelem sincsen - sem öregnek, sem nőnek, sem gyermeknek. Feladatok vannak, melyeket a szereplők igyekeznek végrehajtani, anélkül, hogy túlságosan sokat gyötrődnének azon, mi helyes, és mi helytelen; indiánok és fehérek, harcosok és földművesek mind a dolgukat végzik ebben a pokolian perzselő, könyörtelen világban, és a legtávolabbi céljuk: a másnap reggeli ébredés. A történet és a nyelv egyaránt a fájdalomból építkezik, hogy azután a regény az ember elhagyatottságának és értelmetlen szenvedésének monumentumaként magasodjon a századok fölébe, és úgy hirdesse a keresés szükségszerűségének és ugyanakkor hiábavalóságának tanulságát, akár Herman Melville Moby Dickje.

Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon és Poe, Melville vagy Faulkner leghíresebb alkotásaihoz hasonlítják. Harold Bloom, a neves irodalmár egyenesen a négy legjobb élő amerikai író közé sorolja a szerzőt Philip Roth, Thomas Pynchon és Don DeLillo társaságában. McCarthy sokkoló elbeszélésében szenvtelenül ábrázolja az amerikai történelem egyik válságidőszakát, kendőzetlen képet festve az elkerülhetetlen fájdalomról és erőszakról.

540 oldal

3990 Ft

A kettős anyanyelvű (angol-francia) író, Jonathan Littell New Yorkban született, 1967-ben. Jelenleg Barcelonában él. Édesapja, Robert Littell maga is író. Nagyszülei lengyel zsidó emigránsok voltak, akik a 19. század végén telepedtek le az Egyesült Államokban. Ugyanakkor Littell nem szívesen határozza meg magát zsidóként. Saját bevallása szerint: ,,a judaizmus leginkább történelmi háttér."
Jóakaratúak című regényét (2006), melyet két rangos francia elismeréssel (a Goncourt-díjjal és a Francia Akadémia regény-nagydíjával) is jutalmaztak, e nyelven írta, és az Éditions Gallimard jelentette meg. A volt SS-tiszt, Maximilien Aue regényes önéletírásaként elbeszélt történet a második világháborúban játszódik, legnagyobbrészt a keleti fronton (Lengyelországban, Ukrajnában, a Kaukázusban, az ostromgyűrűbe zárt Sztálingrádban). Littell bevallása szerint művét Claude Lanzmann Shoah című filmje mellett egy nácik által kivégzett partizánról készített fotográfia ihlette. A regény Franciaországban az elmúlt három év alatt több mint húsz kiadást megért, közel másfélmillió példányban fogyott, és azóta több más nyelven is sikert aratott (mint Németországban vagy Lengyelországban), valamint sok nyelvre még csak most fordítják (az angol kiadás szinte a magyarral egy időben jelenik meg, 2009 márciusában, a Harper Collinsnál, The Kindly Ones címmel). Littell 2002-ben kezdte az előzetes kutatást művéhez. Főhősét, Aue-t úgy alkotta meg, hogy elképzelte, ő maga miket tett volna, ha a háború előtti Németországban születik és nácinak áll. Littell 1994 és 2001 között egy nemzetközi humanitárius szervezetnek dolgozott, így jutott el keletre, regénye helyszíneire, többek közt Csecsenföldre.
A Jóakaratúak (Les Bienveillantes) cím Aiszkhülosz Oreszteiájának harmadik darabjára, az Eumeniszekre utal. Az Eumeniszek (más néven Erünniszek vagy Fúriák) a bosszú antik istennői, akik a szülőgyilkoson torolják meg tettét. A drámában Oresztészt, aki megöli anyját (Klütaimnésztrát), hogy ezzel bosszút álljon apja (Agamemnon) haláláért, ezek az istennők veszik üldözőbe. Végül az ítélet alól a hőst Athéné istennő menti fel. Az ősi istenek, az Erünniszek tiltakoznak a döntés ellen, mivel úgy gondolják, hogy semmibe vették őket. Athéné bölcsessége azonban megoldja a kialakult helyzetet. Az ősi isteneknek lakhelyet és kultikus tiszteletet ígér Athénban. Mivel az Erünniszek elfogadják a döntést, így lesznek belőlük Eumeniszek: ,,Tiszteltek. Kegyesek, mi vidékünk jóakarói..." (Devecseri Gábor fordításában).
Littellt - saját bevallása szerint - az Oreszteia szerkezete mellett a belőle sugárzó antik morál is megérintette. Ez minduntalan kitűnik a hét fejezetre - melyek mindegyikének címe egy-egy zenei tárgyú fogalom - tagolt regényfolyamot elbeszélő öreg Aue, a felelősségre vonást megúszó, művelt és érzékeny, volt SS-tiszt megállapításaiból, melyekkel saját akart és akaratlan gaztetteit, valamint a háború hozta szükségszerűségeket illeszti élettörténete ok-okozatiságába, hogy a szövegáradat folyamán a maga bonyolultságában vesse fel a ,,felelősségek" kérdését. Ő - Littell fiktív történelmi tanúja - az az embertelen embertársunk, aki megszólít bennünket, hogy olyasmit mondjon, amit legtöbbnyire nem akarunk meghallani.

1192 oldal

5990 Ft

Szilágyi István novellái sokszínűségükkel lepik meg az olvasót. Némelyikük belakható-belátható mikrovilágot tár elénk - például Jajdont, a Kő hull apadó kútba című nagyregényéből is ismert kisvárost tereivel, vendéglőjével, anekdotikus figuráival. Egy torzulásaival és fenyegetéseivel együtt is élhető világot. Más történeteit az otthontalanság uralja: sorsuk elől menekülő hősöket kísérünk falvakat elborító al-dunai víztározóhoz, ahol "félbemaradt teremtés peremén döglött kagyló a táj". Vagy a Messzi-folyó kísérteties vidékére, a vegyi üzemhez, mely egyik napról a másikra "hurbolja le", pusztítja a természetet maga körül. Másutt a régmúlt ködébe tévedt, célját feledett haddal vonulunk a pusztaságban; egyebütt pedig balladás korok mesterembereivel bolyongunk a titokzatos Szármány-hegység rengetegében. És az olvasó történetről történetre új és újabb nyelvi terrénumokat jár be, a vaskosságaival együtt is meghitt szlengtől a bölcseleti irónián és az abszurdba bicsakló párbeszédeken át a későbbi írások archaikus-mitikus nyelvi univerzumáig jutva. Szilágyi István novellái és elbeszélései kevésbé ismertek nagyregényeihez képest: elszórtan, folyóiratokban, illetve néhány, ma már alig hozzáférhető kötetben jelentek meg. A több mint négy évtizednyi termésből a ritkán publikáló szerző tizenegy darabot rostált-sorjázott e kötetbe, melynek megjelenése irodalmi életünk jeles eseménye.

200 oldal

2690 Ft